Hirtelen nagyon megjött ehhez a kedvem. Valamit tudnotok kell: ennek a "fanfictionsorozatnak" nem lesz története, csak hogy apa és fia, hogy szokja meg egymást.
III.fejezet
A Bakeer Street 221/b- be Mycroft Holmes állított be. De nem a megszokott látvány fogadta: nem volt Sherlock sehol, de helyette a gyermek mása rajzolgatott a nagy kupleráj közepén. Amikor észre vette Mycroftot, aki a meglepetéstől egy gyerek számára elég ijesztő arcot vágott, otthagyva a zsírkrétáját és minden egyebet a földön szaladt be a konyhába. Mycroft követte. Ahogy meglátta azt a képet ahogy a kisfiú apja lábát átölelve mutogat rá. De Sherlock nem törődött se Hamish-sel, se rémült bátyjával, teljesen belemerült a gyilkossági jelentésekbe. A köntösét viselte, amit most Hamish nagy hévvel rángatott.
- Apa, Apa! Mit kell mondani, ha betörő van a házban?- erre már Sherlock is felkapta fejét, de, amikor meglátta Mycroftot csak egy nagyot sóhajtott:
- Ez nem betörő, hanem az idegesítő bátyám.- mondta, amire Hamish elengedte a lábát és kiegyenesedett.
- Ő a bátyád?- fordította el a fejét és ugy nézett végig Mycrofton, akinek a döbbenettől megrogyott a lába és már nem mutatta a régi felsőbbrendűségét- dehát nem is hasonlít rád!
- Tudom, de sajnos az- mondta Sherlock, aki azóta leült a fotelébe és Mycroft mögül beszélt. Hamish megrántotta a vállát és visszaült rajzolni. Sherlock jobban megfigyelte csemetéje rajzát és elmosolyodott, amikor felismerte benne a periódusos rendszert.
Mycroft összszedte magát és még mindig zavartan ( ami nála igen ritka) megkérdezte Sherlockot:- Mióta van itt a fiad- az utolsó szót olyan undorral mondta, mintha egy féregről beszélne.
- Miért olyan nehéz kimondani, hogy van egy fiam?- vágott vissza Sherlock.
- Kérdeztem valamit!- mondta a fogai között kipréselve Mycroft.
- Egy hete vagyok itt- mondta Sherlock helyett Hamish.
- A Mama már tudja?- kérdezte ismét Sherlockra nézve Mycroft. De Sherlock rá se hederített, az újságot böngészte (ami a legutóbb még rettentő unalmasnak állított, de Mycroft jelenléte megváltoztatta a véleményét)
- Senki sem tud rólam csak két rendőr meg John bácsi. És persze anya, de ő most messze van.- válaszolt megint Hamish. Mycroftnak be kellett látnia, hogy a gyerek jobb beszéd partner mint az öccse. Így tőle tudta meg mi is a helyzet a Bakeer Streeten. Felfigyelt arra, hogy a gyerek már most nagyon okos, és a megfigyelő képessége Sherlockéra hajaz.
- Hamish nem akarsz velem jönni. Csodás jövő áll előtted és én biztosítanám az alapokat.- Sherlock erre lehajtotta az újságot és belegondolt mennyire megszokta már a kölyköt és, hogy mennyire nem tűrné el Mycroft társaságában. Még a végén olyan lenne, mint Mycroft, az ő fia. Ezt nem engedheti:
- Hamish marad, ahol van.-mondta határozottan. Mindketten felfigyeltek Sherlockra.
- Ne szórakozz Sherlock, nem szorult beléd egy cseppnyi felelősség sem, nem tudsz egy gyerekről gondoskodni, hisz még magad is az vagy.- mondta gunyorosan Mycroft, bár a végére már felemelte a hangját- Na akkor velem jössz Hamish- fordult a fiú felé Mycroft.
- Tudod Mycroft, kedves ajánlat ez, de én maradnék inkább apával- Sherlock Hamish válaszán elmosolyodott. Mycroft felhúzta az orrát- Hát jó, én csak jót akartam, de látom a fiú az apjára ütött.- Majd méltóság teljesen kivonult.
Mikor bezárult az ajtó Hamish megszólalt:- Mondd Apa, Mycrofttal elmentünk volna nyomozni?
- Valószínűleg nem- válaszolt Sherlock.
- Huhh, akkor jó, hogy maradtam.- mondta megkönnyebbülten a fiú. Sherlock elmosolyodott és belekortyolt a kávéjába.
- Apa, Apa! Mit kell mondani, ha betörő van a házban?- erre már Sherlock is felkapta fejét, de, amikor meglátta Mycroftot csak egy nagyot sóhajtott:
- Ez nem betörő, hanem az idegesítő bátyám.- mondta, amire Hamish elengedte a lábát és kiegyenesedett.
- Ő a bátyád?- fordította el a fejét és ugy nézett végig Mycrofton, akinek a döbbenettől megrogyott a lába és már nem mutatta a régi felsőbbrendűségét- dehát nem is hasonlít rád!
- Tudom, de sajnos az- mondta Sherlock, aki azóta leült a fotelébe és Mycroft mögül beszélt. Hamish megrántotta a vállát és visszaült rajzolni. Sherlock jobban megfigyelte csemetéje rajzát és elmosolyodott, amikor felismerte benne a periódusos rendszert.
Mycroft összszedte magát és még mindig zavartan ( ami nála igen ritka) megkérdezte Sherlockot:- Mióta van itt a fiad- az utolsó szót olyan undorral mondta, mintha egy féregről beszélne.
- Miért olyan nehéz kimondani, hogy van egy fiam?- vágott vissza Sherlock.
- Kérdeztem valamit!- mondta a fogai között kipréselve Mycroft.
- Egy hete vagyok itt- mondta Sherlock helyett Hamish.
- A Mama már tudja?- kérdezte ismét Sherlockra nézve Mycroft. De Sherlock rá se hederített, az újságot böngészte (ami a legutóbb még rettentő unalmasnak állított, de Mycroft jelenléte megváltoztatta a véleményét)
- Senki sem tud rólam csak két rendőr meg John bácsi. És persze anya, de ő most messze van.- válaszolt megint Hamish. Mycroftnak be kellett látnia, hogy a gyerek jobb beszéd partner mint az öccse. Így tőle tudta meg mi is a helyzet a Bakeer Streeten. Felfigyelt arra, hogy a gyerek már most nagyon okos, és a megfigyelő képessége Sherlockéra hajaz.
- Hamish nem akarsz velem jönni. Csodás jövő áll előtted és én biztosítanám az alapokat.- Sherlock erre lehajtotta az újságot és belegondolt mennyire megszokta már a kölyköt és, hogy mennyire nem tűrné el Mycroft társaságában. Még a végén olyan lenne, mint Mycroft, az ő fia. Ezt nem engedheti:
- Hamish marad, ahol van.-mondta határozottan. Mindketten felfigyeltek Sherlockra.
- Ne szórakozz Sherlock, nem szorult beléd egy cseppnyi felelősség sem, nem tudsz egy gyerekről gondoskodni, hisz még magad is az vagy.- mondta gunyorosan Mycroft, bár a végére már felemelte a hangját- Na akkor velem jössz Hamish- fordult a fiú felé Mycroft.
- Tudod Mycroft, kedves ajánlat ez, de én maradnék inkább apával- Sherlock Hamish válaszán elmosolyodott. Mycroft felhúzta az orrát- Hát jó, én csak jót akartam, de látom a fiú az apjára ütött.- Majd méltóság teljesen kivonult.
Mikor bezárult az ajtó Hamish megszólalt:- Mondd Apa, Mycrofttal elmentünk volna nyomozni?
- Valószínűleg nem- válaszolt Sherlock.
- Huhh, akkor jó, hogy maradtam.- mondta megkönnyebbülten a fiú. Sherlock elmosolyodott és belekortyolt a kávéjába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése